Lengyelországi testvérvárosunkból, Krosznóból érkeztek vendégeink az elmúlt hétvégén. Dr. Hörcsik Richárd polgármester és a lengyel-magyar baráti kapcsolatokat ápoló lokálpatrióták - élükön Saláta László elnökkel – az Újbástya Rendezvénycentrum konferenciatermében köszöntötték őket…

Egy nagyon kedves célja volt a látogatásnak, hogy azokat a filmeket szerették volna bemutatni, amelyeket az elmúlt időszakban készítettek a lengyel - magyar barátságról, illetve a Krosno és Sárospatak között kialakult barátságról. Számunkra is meglepetés volt, hogy milyen magas színvonalon készítették el ezeket a filmeket.
Az első film a lengyel - magyar barátság napjáról szólt, ami Krosnoban került megrendezésre. A Lengyel - Magyar Barátság Napját minden évben megtartják, egyszer Lengyelországban, egyszer pedig Magyarországon, amit a két köztársasági elnök nyit meg egy-egy városban. Tavalyelőtt Debrecenben volt, tavaly pedig Krosnoban sikerült ezt megrendezni, amiről azt is mondhatnám, hogy közös munkának az eredménye, hiszen, mint országgyűlési képviselő nagyon sokat lobbiztam azért, hogy ez Krosnoban kerüljön megrendezésre. Magam is részt vettem ezeken a napokon és megható volt látni, hogy a lengyel - magyar barátság nem mindössze egy több évszázadra visszamenő régi gondolat, hanem egy ma is valóságos, megélhető dolog.

A másik film az emlékezetes lengyel - magyar vonatról szólt, ami Krosnoból indult és ennek kapcsán láttunk akkor vendégül több, mint 500 krosnói és Krosno környéki vendéget, amikor egy lengyel - magyar fürdőnapot rendeztünk. Érdekességképpen említem, hogy ezt a Zemplén TV is fölvette és érdekes volt látni, hogy ők hogyan látták ezt. Egy biztos, hogy nagyon jól érezték magukat és úgy hiszem, hogy érdemes lenne tovább dolgozni azon, hogy ennek legyen folytatása, hiszen a pataki fürdő megújult és egyszer talán eljön az, az idő amikor rendszeressé válik ez a járat.
A harmadik film, amit a krosnoi bornapokon vettek fel, szintén összeköti Sárospatakot és Krosnot - és ez a legutóbbi, amit forgattak. Nagy öröm számomra látni, hogy milyen nagy híre van a magyar boroknak és különösen a Tokaji boroknak Krosnoban és Dél-Lengyelországban. Nem véletlenül kezdtük el 2002-ben ezen kapcsolatainkat is építeni, mert számítunk arra, hogy a magyar boroknak biztos exportja lesz Krosnoban és környékén.


Krosno

A krosnoi járás dél-kelet Lengyelországban, a Kárpátaljai Vajdaságban fekszik. A területe 924 km2 és 110 ezer lakója van.
A járás területe ásványvizekben gazdag, termálvizek is előfordulnak. Ezen a bázison fejlesztik a gyógyászatot a helyi szanatóriumokban az alábbi betegségek ellen: keringési betegségek, idegbetegségek, légzőszervi betegségek, anyagcsere betegségek, mozgásszervi betegségek stb.. Jelenleg a szanatóriumi gyógykezelések többsége Iwonicz Zdrój- és Rymanów Zdrój-ban koncentrálódik. A gyógyászat fejlesztése Rudawka Rymanowskaban is lehetséges, ahol +40 C fokos termálvíz található.

A régió legjelentősebb természeti kincse a több mint 32 ezer hektár (a járás területének 34,5%-a) kiterjedésű erdőség. Lombos, főleg bükkerdők vannak többségben, de találhatók itt tölgy- és gyertyánerdők. A tűlevelű erdőkben a jegenyefenyő és az erdeifenyő dominál. A természetvédelmi területeken megtalálhatók a korábbi éghajlaton honos növények egyes példányai. Az erdők, melyek nagy részben a Kárpátok őserdeinek maradványai, ritka állat- és növényfajtákban gazdagok. Több mint 150 madárfaj, sok emlős-, kétéltű- és hüllőfaj él itt.

A természet különlegessége és gazdagsága, a táj szépsége és nagymértékben megőrzőtt természetes jellege, a természetvédelmi terület nagysága teszi ezt a területet Lengyelországon belül különlegessé. A természet jellege okozza, hogy a járás jelentős része (kb. 35%) természetvédelmi területnek számít. Található itt 1 nemzeti park, 7 természetvédelmi terület, 2 tájvédett park, 2 tájvédelmi terület, 41 természeti műemlék.

A Kárpátaljai Vajdaságban a Krosnoi Járás beruházások szempontjából vonzónak számít. Köszönhető ez a jó minőségű munkaerő piacnak és a nagyon jó műszaki infrastruktúrának.

 

A járás kulturális gazdagságát az építészeti műemlékek sokasága jelképezi. Találhatók közöttük templomok, kolostorok, görögkeleti templomok, paloták, kúriák és egyéb építészeti egységek. Figyelemre méltók a következők: a Duklában található bencés kolostor és a XVIII századi templom értékes rokokó berendezéssel. Érdemes megnevezni a Ja¶liska- és Rymanówban található késő-barokk templomot valamint a Rogiban található 1600-ban épített fatemplomot. A Chyrowaban (1706) és Tylawaban (1787) található eredeti építészeti stílusával bámulatba ejtők a ruszin pravoszláv templomok. Rymanówban és Duklaban fennmaradtak a zsinagóga maradványai. A Czarnorzecko-Strzyżowski tájvédett park területén találhatók Kamieniec vár romjai, valamikor ez volt az egyik legnagyobb Lengyelország déli határát őrző vár. A Járás területén fennmaradt néhány szép palota és kúria, többek közt a Mniszch család palotája, a hozza tartozó parkkal (XVI ás XVII sz.), a kúria és parkja Komborniaban (XVIII század közepe) és Żarnowiecban (XVII/XIXsz.). Értékes városi építészeti együttesek (XIX század vége) találhatók Iwonicz Zdrójban, Duklaban, Ja¶liskaban és Rymanówban.

A járás gazdag és változatos folklórja tükröződik a Kárpátalja régi hagyományait őrző népi táncegyüttesek tevékenységében. A különböző kulturális rendezvények között megemlíthető a Külhoni Lengyel Gyermek Népi Táncegyüttesek Fesztiválja, amelyet kétévente szerveznek Iwonicz Zdrój-ban és nemzetközi rangot ért el.

A járásban 4 561 szálláshely található 95 objektumban. 1 km2-re 5 szálláshely esik, 1000 lakóra 42. Az e tekintetben hasonló nagyságú kárpátaljai területek között a Krosnoi Járás középen foglal helyet. Lényeges a szanatóriumi bázis, amely a szálláshelyek 58.5% -át adja (2670 hely 29 objektumban). A szálláshelyek között az egész évben használható objektumok dominálnak, összesen 3989 szálláshely (87,5%). A Járás területén található néhány magasabb kategóriájú szálloda, panzió és üdülő. Olcsó szállást 7 diák- (210 hely) és 2 egyetemistaszálló biztosít. Gyorsan fejlődik a falusi turizmus, egyre több szálláshelyet biztosít.

A szálláshelyek nyolc közigazgatási területen fekvő, 16 helységben találhatók. Csak Kro¶cienko Wyżne közigazgatási terület nem rendelkezik szálláshelyekkel. Ez is bizonyítja a járás turisztikai érdekességet. Ugyanakkor a szállásbázisra erős területi koncentráció jellemző - két településen (Iwonicz Zdrój és Rymanów Zdrój) szálláshelyek 76,9%-a található. Itt találhatók fürdőmedencék, felvonók, ugrósáncok, sípályák, teniszpályák, akadálypályák. A többi objektum Chyrowaban (sífelvonó), Czarnorzekiban (sífelvonó, lovarda, biathlonpályák) és Korczynaban található. Az idegenforgalom területén 7 kisebb szolgáltató és szállító cég működik.

Március 23-a a lengyel-magyar barátság napja

Sólyom László magyar államfő 2009. március 23-án, hétfőn Lengyelországban kétnapos hivatalos látogatásra érkezett, amelynek során Varsóban tárgyalásokat folytatott lengyel állami vezetőkkel, majd a dél-lengyelországi Krosnóban részt vett a magyar-lengyel barátság napja alkalmából szervezett ünnepségeken.

 

Érkezése után, hétfőn délelőtt a magyar köztársasági elnök lengyel kollégájával, Lech Kaczynskivel államfővel tárgyalt, majd részt vett azon az ünnepségen, melyen a lengyel elnök a felvidéki magyarság mártír politikusának, Galántai gróf Esterházy János (Nyitraújlak, 1901. március 14. – Mírov, Csehország, 1957. március 8.) politikusnak szánt posztumusz kitüntetést nyújtott át a néhai politikus lányának, Esterházy-Malfetti Alice-nak.

 

Sólyom László varsói tartózkodása idején tárgyalt Donald Tusk miniszterelnökkel, megkoszorúzta az Ismeretlen Katona sírját, felavatta II. Rákóczi Ferenc új emléktábláját a Szent Kereszt-templom falán, megkoszorúzza idősebb Antall József emléktábláját és látogatást tett a Magyar Kulturális Intézet új székhelyén.

Sólyom László magyar államfő Krosnóban elmondott beszédében a lengyel-magyar baráti viszony egyik legfontosabb részének nevezte az önkormányzatok és a testvérvárosok közötti kapcsolatokat. Sólyom László a nagy Szent István-érmet ajándékozta Krosno városának.

A két elnök felavatta az egykori Magyar kapu helyén állított emléktáblát. A magyar kereskedők valaha ezen a kapun át érkeztek Krosnoba, ahová az itt igen kedvelt magyar borokat szállították. A vendégek megtekintették Krosno fő nevezetességét, a magyar történelmi emlékeket is őrző bazilikát, majd pedig a piactéren fogadták a lengyel-magyar barátság staféta résztvevőit, akik Sárospatakról indulva, 110 kilométeres utat megtéve érkeztek a városba. A két elnök ezután a főtéren Krosno nagy számban jelen lévő polgáraival találkozott.

Saláta László, a Sárospataki Lokálpatrióták Egyesületének elnöke minden belépő lengyelt barátként üdvözölt, s a vendéglátásban is derekasan helyt tagtársaival....

Sárospatak város vendégeiként érkeztek ide korosznói barátaink, mi pedig olyan módon kapcsolódtunk ehhez a rendezvényhez, hogy miután az Újbástya Rendezvénycentrum kapta e találkozó megrendezésének a jogát - tehát hogy ott kerüljön sor a három film a bemutatására - megkerestek bennünket annak apropóján, hogy mi kint voltunk tavaly nyáron Lengyelországban és az utolsó nap elmentünk Krosnoba is, ahol néhány barátság született, és most azok az emberek jöttek hozzánk, akikkel kint találkoztunk.
Így érkeztünk erre a rendezvényre, hogy újra találkozzunk, s hogy felelevenítsük a kinti emlékeket, melyek kapcsán bemutattunk körülbelül 250 darab képet, megkínáltuk őket egy kis hazaival, egy kis pálinkával és ez indította tulajdonképpen az estet, amit követett aztán a református bál és úgy tudom, hogy ott is nagyon jól érezték magukat.

Sárospatak testvérvárosi kapcsolata 2007. augusztus 26-án egy újabb településsel bővült, mégpedig a történelem során hagyományosan baráti Lengyelország egyik déli városával, Krosnóval.

 

A két város kapcsolata is sok-sok évre nyúlik vissza, mivel Krosnóban nagy hagyományai vannak a tokaji bor kereskedelmének. A hagyományok szerint a tokaji borút évszázadokon át Tokaj-hegyaljáról indulva, Szlovákián keresztül Dél- Lengyelországba (Krosno) vezetett. A krosnói piactér volt az a báziselosztóhely, ahonnan a lengyel kereskedők tovább szállították a bort az északibb országrész felé.

 

A régmúlt hagyományokon alapuló kapcsolat 2003 májusában indult újra, amikor a lengyel város magyar napokat rendezett, amelyre Sárospatak delegációját is meghívták. Ezt követően a két város főiskolája együttműködési megállapodást írt alá, majd a két város vezetői egyre gyakrabban találkoztak, és mindinkább megfogalmazódott az igény a szorosabb kapcsolatra.

Mindkét város vezető tisztségviselői úgy gondolják, hogy a kapcsolat a múlt hagyományain alapszik, azonban a jelen nehézségei (uniós tagság, államhatármenti régió, önkormányzati finanszírozási nehézségek), és a jövő lehetőségei (közös interregionális uniós pályázatok) új irányvonalat adhatnak ennek a testvérvárosi kapcsolatnak.

Sárospatak online: http://sarospatak.borsodmegye.com